A britek kilépésének jogi és adminisztratív következményeinél a pandémia is súlyosabb hatást gyakorolt az ágazatra. Ma már nem annyira csábító a szigetországban kamionozni, mint Európában.
A gazdaság újraindulására tekintettel a Pénzügyminisztérium eredményként értékeli a magas hiányt.
Komoly feladat vár az EKB vezetőire, a döntést csütörtökön ismerhetjük meg.
Felmérték, hogyan változtatta meg az európaiak fogyasztási szokásait a koronavírus-járvány.
A nemzeti konzultációban részt vevők több mint 90 százaléka támogatta a hitelmoratórium meghosszabbítását.
A termelés szintje már elérte a járvány előttit.
Több mint háromszorosan túlteljesült a határon túlra, és hétszeresen az egyházaknak a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül juttatott állami támogatások összege 2020-ban, a koronajárvány legkeményebb évében. Összesen 250 milliárd forint pluszkiadás jött össze, főként egyedi döntések nyomán.
Jövő héten hétfőn találkoznak legközelebb az uniós pénzügyminiszterek, hogy újabb két nemzeti helyreállítási tervet jóváhagyjanak. A magyar nincs ezek között. Az Európai Bizottság szeretné lezárni az ügyet szeptember végéig, de ez a magyar kormány hozzállásán múlik.
Minden várakozást felülmúlt a magyar gazdaság növekedése a második félévben, a részletes számokból kiderül, melyek voltak a húzóágazatok: elsősorban azok, amelyeket a legkeményebben érintett a járványválság egy évvel korábban.
A jegybankok, a globális pénzpiac nyüzsgő világa legtöbbünknek pusztán furcsa filmélmény vagy távoli országokban élő öltönyös emberek kockázatos játéka csupán. Ide bekerülni, itt élni a mindennapokat különleges kiváltság, de nem egyszerűen szerencse kérdése. Pozsár Zoltán a Credit Suisse vezető elemzője Pécsről indult és tudatos, munkával kikövezett úton jutott el a pénzvilág fellegvárába. Szakmai útjáról, a pénzpiacok világáról és a karrierjét kísérő pénzügyi válságokról beszélgettünk a New Yorkban élő közgazdásszal, akivel nemrég a Wall Street Journal közölt címlapinterjút.
Kérdés, ki dönti el, ki számít rászorulónak: az állam, a bank vagy maga az ügyfél.
A zászló a dolgozóknak áll.
Franciaországban is elszálltak az árak és a határidők az alapanyaghiány miatt.
A jegybanktól máig ismeretlen okokból a miniszterelnök mellé igazolt Nagy Márton szerint a magas infláció az ára a gyors gazdasági kilábalásnak és az alacsony munkanélküliségnek. A gazdaságpolitika irányítása egy kézben van: Orbán Viktor kezében.
Éves alapon nőtt, a megelőző hónaphoz képest azonban csökkent Magyarország külkereskedelme, különösen a kivitel. Ebben az autóipar visszaesésének is szerepe volt.
Nagyon felment a takarmányok ára, amely a baromfiágazatban az élőállat előállítási költségének harmadát teszi ki. A felvásárlási és a fogyasztói árak emelkedése nem követte eléggé ezt a drágulást. Sőt egy madárinfluenza-járvány után most térnek vissza a piacra a nagy európai termelők, lejjebb nyomva az árakat. Sok hazai termelő felhagyhat a termeléssel, utat nyitva a külföldi konkurenciának.
Alig nőtt a kiskereskedelmi forgalom júliusban, az év egészét nézve szinte stagnál. Az ok az lehet, hogy a háztartások egyelőre nem dolgok vásárlására költenek elsősorban, inkább szolgáltatásokra, élményekre.
Erre hívja fel a figyelmet a Harvard egyetem professzora, Kenneth Rogoff, aki szerint sokkal inkább politikai döntések okozzák a tartós inflációt, mint gazdasági trendek.
Ezt javasolja egy amerikai jogászprofesszor, aki korábban kulcsszerepet játszott a dohányzás korlátozásában az Egyesült Államokban.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy konferencián bírálta a Magyar Nemzeti Bankot.
